Gyakran ismételt kérdések

• A közhasznú szervezet minden tevékenysége közhasznúnak számít-e, vagy lehetnek alapcél szerinti tevékenységei is?

  Az alapcél szerinti tevékenység a létesítő okiratban meghatározott, a szervezet célja elérése érdekében végzett tevékenység. A közcélú tevékenység az alapcélok között egy szűkebb kategóriát jelent, azok a tevékenységek, melyeket a szervezet egy tágabb közösség érdekében végez. 

  A közhasznú tevékenység az alapcélok között egy szintén szűkebb, speciális kategóriát jelent, amely konkrét közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

• Hova kell besorolni a civil szervezettől másik civil szervezetnek juttatott támogatást?

  Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

• Adhat-e önkormányzat nem közhasznú szervezetnek támogatást, és milyen formában?

  Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben

• A civil szervezetekre is vonatkoznak a GDPR előírásai?

  A civil szervezetek munkájuk során hozzáférhetnek olyan információkhoz (személyes adatok), amelyek önmagukban, vagy más adatokkal együtt alkalmasak valakinek a beazonosítására, tehát a civil szervezetek – a jogszabályok értelmében – adatkezelőnek minősülnek.

  Önállóan, vagy más szervezettel közösen döntéseket hoznak arról, miért és hogyan kezelik a tagjaik, önkénteseik, vagy partnereik személyes adatait. A civil szervezet is köteles a személyes adatokkal úgy bánni, hogy az érintettek a lehető legteljesebb mértékben megőrizhessék, illetve jogaikat gyakorolva megvédhessék a magánéletüket és egyéb alapvető jogaikat.

  Az európai (Európai Parlament és Tanács 2016/679 rendelete) és a hazai szintű jogi szabályozás (2011. évi CXII. törvény) rögzíti azokat az adatvédelmi elveket, amelyeket a civil szervezeteknek is kötelezően érvényesíteni kell.

• Melyek az önkéntesek bevonásának feltételei?

  Az önkéntes tevékenység folytatását a 2005. évi LXXXVIII. törvény (a közérdekű önkéntes tevékenységről) szabályozza.

  Az önkéntes tevékenység főbb jellemzői, melyek közül bármelyik is hiányzik nem beszélhetünk önkéntességről;

  • az egyén szabad akaratából végzi a tevékenységet,
  • a munkáért nem jár anyagi ellenszolgáltatás,
  • baráti, családi környezetén kívül személyért, vagy közösségért közjót szolgáló cselekvésben vesz részt.

  A közérdekű foglalkoztatás feltétele, hogy a fogadó szervezet szerepeljen a közérdekű tevékenységet folytató szervezeteket tartalmazó nyilvántartásban. A nyilvántartásba vétel kezdeményezhető a kot.emmi.gov.hu (Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszter) portálon elérhető adatlap kitöltésével.

  Közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. Önkénteseket 10 éves kortól lehet foglalkoztatni, de a tevékenységek szervezésénél nagy figyelmet kell fordítani a 16 évnél fiatalabb önkéntesek eltérő élet- és jogi helyzetére.

További gyakori kérdések