Gyakran ismételt kérdések

• A civil szervezeteknek szükséges cégkapu hozzáféréssel rendelkezni?

  Minden jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetnek kötelező Cégkapu hozzáféréssel rendelkeznie.

  A Cégkaput nem elegendő létrehozni, azt naprakészen kell tartani is (pl tisztújítás, változik a szervezet képviselője, változik a Cégkapu megbízott stb.).

  A regisztrációhoz és módosításhoz is szükséges egy élő e-mail cím, ezért érdemes egy szervezeti e-mail címet létrehozni.

• A tárgyaló terem használata mennyibe kerül? Igénybe lehet-e venni és ha igen, milyen feltételekkel?

  A tárgyaló teremben max. 15-20 személy fér el kényelmesen.

  A használatáért fizetni nem kell, de előzetesen időpontot, foglaltságot kell egyeztetni az ügyfélszolgálaton.

  Helyiségeinkbe megbeszélésre, tárgyalásra többnyire munkaidőben tudunk lehetőséget biztosítani, maximum két órás időtartamban. 

• Miért jó ha csatlakozik a szervezetem a kaposvári Civil Hálóhoz? 

  Azért jó ha csatlakozik hozzánk, mert folyamatosan aktuális információkat kaphat az általunk szervezett programokról, eseményekről, mert építheti és szorosabbra fűzheti más, a városban működő civil szervezetekkel, és azok tagjaival kapcsolatát, s mely révén bárhova megy városunkban mindenhol ismerősök és barátok vehetik körül.

  Folyamatosan tájékoztatjuk web oldalunkon és hírlevelünkön keresztül az aktuális jogi, pályázati, pénzügyi és más, civil szervezetek érintő, az életükre hatással lévő jogszabályi változásokról, s ha szervezetének nincs "otthona", mi, az irodánkban szervezetének találkozási pontot biztosítunk.

   

   

   

• A civil szervezetekre is vonatkoznak a GDPR előírásai?

  A civil szervezetek munkájuk során hozzáférhetnek olyan információkhoz (személyes adatok), amelyek önmagukban, vagy más adatokkal együtt alkalmasak valakinek a beazonosítására, tehát a civil szervezetek – a jogszabályok értelmében – adatkezelőnek minősülnek.

  Önállóan, vagy más szervezettel közösen döntéseket hoznak arról, miért és hogyan kezelik a tagjaik, önkénteseik, vagy partnereik személyes adatait. A civil szervezet is köteles a személyes adatokkal úgy bánni, hogy az érintettek a lehető legteljesebb mértékben megőrizhessék, illetve jogaikat gyakorolva megvédhessék a magánéletüket és egyéb alapvető jogaikat.

  Az európai (Európai Parlament és Tanács 2016/679 rendelete) és a hazai szintű jogi szabályozás (2011. évi CXII. törvény) rögzíti azokat az adatvédelmi elveket, amelyeket a civil szervezeteknek is kötelezően érvényesíteni kell.

• Mit érdemes tudni az adományozásról?

  Mit érdemes tudni az adományozásról?

  Az adomány fogalma az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint:„a civil szervezetnek, létesítő okiratban rögzített céljaira, ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás”.

  Adományozásról csak akkor beszélhetünk, ha az ajándékba adott pénzösszeg, érték, más segítség, támogatás önzetlen, mindenfajta ellenszolgáltatástól mentes. Az adományért cserébe ellenszolgáltatás nem adható (ajándék igen!), az adományozó pedig nem juthat gazdasági vagy versenyelőnyhöz adománya révén. 

  Mi lehet adomány?

  A civilek (egyesület, alapítvány) korlátlan értékben fogadhatnak el az alapító okiratban megfogalmazott céljaikat és tevékenységeiket támogató hozzájárulást, adományt. 
  Az adomány lehet pénzbeli vagy tárgyi adomány (bútor, számítógép, jármű stb.) illetve szolgáltatás (pro bono felajánlott tanácsadás, képzés, ingyenes vizsgálat stb.). A legegyszerűbb adományozási forma a pénz. 

  Az adomány felhasználásáról alapesetben a szervezet dönt, de az adományozó is kikötheti az adomány célját. 

  A kedvezményezett köteles beszámolni az éves beszámolójában az adomány felhasználásáról és az is bevett dolog, hogy a támogatott tájékoztatja az adományozót arról, hogy milyen célra használta fel a pénzt, vagy egyéb adományt.

  Az adomány lehet egyszeri és lehet tartós. Tartós adományozás a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos, vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

  Kedvezmények

  A társasági adó a közhasznú civil szervezetnek adott adományt ismeri el.

  A közhasznú szervezetek támogatása esetén kizárólag a TAO-ban definiált közhasznú tevékenység támogatására áll fenn az adóalap csökkentésének a lehetősége. Továbbá figyelni kell arra is, hogy az összes juttatás együttesen nem szabad, hogy meghaladja az adományozó adózás előtti eredmény összegét.

  Az adománygyűjtés szabályai

  Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény V. fejezet 9. alcíme rendelkezik részben adománygyűjtésről:
  - Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
  - A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
  - A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
  - A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

  A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései további szabályokat állapítanak meg.

   

   

További gyakori kérdések